2015. július 14., kedd

Első szint


Angledea Város, de. 11 óra

Az ismerkedés

Egy szép nyári reggelen, pontban 11 órakor bejelentkezett Shiro Kagame. Nem tudom, hogy az Emberiség lényei miért jelentkeznek be egyből felkelés után.
- Anyu? - Mászott ki az ágyából Shiro, majd a konyha felé vette az irányt. Úgy néz ki, hogy Shiro anyukája megint nincs itthon. Eközben Shiro kibámészkodott az ablakon... Hé, az Asuna?
- Mi a fene? - A lány mintha megérezte volna, hogy róla beszélünk, körülnézett az utcán.
Majd Shiro elkezdett kalimpálni a kezével az ablakban, más szóval integetett, annak reményében, hogy Asuna-chan észre veszi Őt: - Asunaaa!
 - Hé! Nicsak, ott van Shiro! - vette észre a lány az egyik ház ablakában - Szia Shiro! - Integetett vissza neki mosolyogva.
Ezalatt Shiro azon töprengett, hogy kimenjen-e Asunához, vagy sem. Majd végül gondolt egyet és felhúzta a cipőjét, s kifutott a lányhoz.
- Szia Asuna-chan - integetett neki lihegve - Hogy vagy?
Kijött hozzám, hát ez meg mit jelentsen? - gondolta magába Asuna. - Jól vagyok, köszi. - mosolygott - És te?
- Én most keltem nemrég... - dörzsölte meg a szemeit Shiro - Láttad ma valahol anyut?
- Nem... nem láttam. - rázta a fejét Asuna - Miért, nincs otthon?
- Nincs - nyújtotta ki a nyelvét Asunára Shiro-san - Jössz egyet vásárolni? - Vetette be a tündéri kiskutyakölyök szemeit Shiro.
Aminek persze Asuna sem tudott ellenállni, hisz a gondolataiban a "Hé, milyen aranyos kislány ez a Shiro..." mondat cikázott. - Persze, hogy jövök! Mit veszünk? - Lelkesedett mosolyogva. Shiro megragadta a kezét, majd egészen a boltig húzta, eztán pedig a csokoládéra mutatott.
- Jól van, jól van. Tudok magamtól is menni! - Vigyorgott rá Asuna, majd arrafelé sandított, amerre Shiro mutatott. - Szeretnéd azt a csokit?
- Igen! Apu mindig ezt vette nekem! - mosolygott vissza Asunára. - Nézzük csak... Van nálam... - kotorászott a zsebében Shiro - 270 Yen... - Pillantott a másik lányra szomorúan. Kár, hogy otthon hagytad a többi pénzed Shiro-chan!
- Amúgy hogyhogy most keltél fel? Mindjárt dél... - csodálkozott Asuna.
- Az este vagyis reggel 4-kor feküdtem le... - felelte félig csukott szemmel.
- Este 4kor? Mit csináltál te addig, Cukkancs-törpe Shiro? - kacagott fel jóízűen Asuna. - Szívesen megveszem neked. Mennyibe is kerül? - Kerestem a feltüntetett Yent, sikertelenül.
- Tanultam - sóhajtott egy nagyot Shiro - 1200 Yen... Elég sok, tényleg nem gond?
- Mit tanultál? - A régi szép idők, mi, Asuna-san? - Persze, hogy nem gond! Van nálam elég. - Nevetett fel boldogan.
- Egy kicsit utánanéztem a Matematikai és Fizikai egyenleteknek... - törte a fejét Shiro - És ennyi.
Eközben Asuna fogta a csokit, s azzal a markában a kasszáshoz sétált. Majd kifizette és átnyújtotta Shirónak: - Tessék, fogyaszd egészséggel! - mosolygott rá.
Shiro szeme felcsillant: - Áá, kösziii! - majd ráugrott Asuna-chanra.
Asuna, ugye majd valamivel törleszteni fog a kis Shiro neked, nem? - Igazán nincs mit! De majd később eldöntjük, hogy ingyen volt-e, vagy sem, oksa? - kacsintott rá ördögien az előbb említett lány. Na ez a beszéd Asuna-san!
Ugye milyen furák a nagyok, Shiro? - Igenis, Asuna-chan! - helyeselt a kicsi Shiro, mint egy kadét.
Ezalatt valahogy Erina is besomfordált a boltba. Majd kis idő elteltével kiszúrta a sorok között Shirot, amit nem is csodálok. Ilyen hajat, mint amit a mai fiatalok hordanak...
- Hé! Shiro! - kiáltott át neki a sor legvégéről Erina.
Shiro mintha a nevét hallotta volna, meg is fordult, hogy szemügyre vegye a támadóját. - De hisz ez Erina! -kiáltott fel izgatottan - Erinaaaa! - Majd hiperszupergyorsasággal előtte termett, s a nyakába ugrott.
- Hát jónapot! - borzolja fel Shiro haját nevetve Erina.
- Ne borzold fel még jobban a hajam! Most ébredtem fel. - Súgta oda mérgesen Shiro. Mire Erina visszasúg egy halk szót, ami nagyon hasonlított a 'Jó'-ra.
Na, még valaki ezen a szépséges napon, vajon ki lehet az? - kérdezte magában Asuna. - Hey, Shiro, Ő ki? - mosolygott rájuk kínosan.
- Bocsi Asuna-chan! - mentegetőzött Shiro - Anyuék ismerték régen Erinát. Gyakran átjárt hozzánk.
- Értem... Akkor már régóta ismeritek egymást? - Mosolygott rá Asuna-san az előtte álló fiatalokra.
- Mióta ideköltöztem... - válaszolja Erina semlegesen. Na de Erina, mi ez a kifejezetlenség? 
- Örvendek! - nyújtja Erina kezét a számára ismeretlen lány felé.
- Örülök, hogy megismerhetlek! - Rázott vele keze kedvesen.
- Igen! - Tűnt el hirtelen Shiro mogorva arckifejezése. - Gyertek! - Ragadta karon őket mosolyogva, majd egészen a házukig húzta.
- Na, és most mit csinálunk? - kérdezte Erina, az Őket ráncigáló kislánytól.
- Igen Shiro, merre megyünk? - nézett Asuna is a lányra. - Erina, te tudsz valamit? - fordult segítségkérően a másik lány felé.
- Semmit... - rázta a fejét lemondóan - Shirooo!
De Shiro csak húzta, s húzta őket, egy szót se szólva, mígnem el nem értek Shiro otthonáig. 
- Ide! - Mutatott a házukra, majd felváltva mosolygott a lányokra, kik kevésbé tűntek boldognak... inkább mérgesnek.
- Várjatok csak! Az ott nem Raven Ayanami? - mutatott Asuna a látókörön belüli lila hajú lányra. Mondom én, hogy nem értem a mai fiatalok stílusát... Hogy lila haj?!
- Hogy ki? - nézett rá kérdően Shiro.
Ezalatt az említett lány körbefordult az utcán, hátha valami gyanúsat vesz észre. De nem vettél észre semmi gyanúsat, ugye Raven? Biztos csak képzelődsz, senki nem mondta ki a nevedet.
- Pff...Lassabban is jöhettünk volna... - vágott elnéző arcok Erina - És ki az az Ayanami?
-Igen, Shiro? Nem is ismeritek? Eléggé ismert pedig... - válaszolta Asuna unottan - Egyszer-kétszer beszéltem vele, nem rossz arc.Sokat párbajozik, szinte éjjel-nappal és keveset veszít. Csak ezért hallottam róla - Fordult Erinához, hogy válaszolhasson neki, majd az említett lány - Raven - felé fordult: - RAVEN!
- Hát, jó... - Mi az, hogy még sosem hallottál róla Erina? Lassan elkezdte megközelíteni Ravent.
- Hmm... Kihívom egy meccsre. Nem veszíthettek. Egy Üres... - kezdett el vörösen izzani Shiro szeme - sosem veszít! - Majd Ő is a Ravent megközelítő Erina mellé futott.
Erina gyorsan elkapta Shiro karját: - Hé várj! Előbb ismerjük meg... - vágott unott arcot. Már csak egy rágógumi kéne, s fújhatnád azt unottan Erina-san.
Bólogatott Asuna-chan, egyetértve a lány előbb említett érvével: -Igaza van Erinának!
- Na jóó... - A francba is, nem szabad unnod magad nyilvánosan Shiro-chan!
- Óóó, Asuna, te vagy az? - integetett feléjük nevetve Raven - És kik azok ott melletted?
- Shiro, te mit gondolsz? - nézett Asuna a lányra felhúzott szemöldökkel.
Shiro vörösen izzó szemekkel hátra vetette Asunának: - Egy Üres sosem veszít!
- Szia Raven! - integetett vissza neki Asuna idióta fejet vágva - Ők a barátaim... - Vigyorodott el az említett lány. - És Shiro, én is üres vagyok, hiszen ma még nem ettem semmit, haha. - Nevetett fel jóízűen Asuna a saját viccén.
- Na végre. Azt hittem sose mutatsz be jóarcoknak. - vigyorgott vissza Asunára a lila hajú lány. - Sziasztok srácok! - mosolygott a többi lányra Raven. - Raven Ayanami vagyok, és utálok veszíteni. Hát Ti? - Neked is ismerősek Raven-san? Elképzelhető, hogy már találkoztatok...
- Hehh... - Mosolygott elégedetten Erina.
- Hmm... Ismerős a személyiséged - mosolygott össze vele Shiro.
- Jól van, de viccelni szabad, nem? - mosolygott Asuna, egy kis fáziskéséssel. - Raven, a kisebbik Shiro, a magasabbik pedig...
Erina mondott egy kisebb ismertetőt magáról, hogy kisegítse Asuna-sant, mivel nem valami sokat tudott eddig Erináról, úgyhogy neki is jót tett ez az ismerkedés.
- Ne nevezz kicsinek! - Harciaskodott halkan Shiro.
- Jól van, jól van! - Tolta maga elé a kezét védekezően Asuna-chan. Van a kicsikében energia, mi?
- Kicsit lemaradtam... Miről is van most szó? - Vakargatta meg a tarkóját, majd a kicsi, kékes hajú lány felé fordult. - Te egy Üres vagy, ha jól hallottam. Hogy hívnak? - Nyújtotta felé a jobbját Raven. Úgy néz ki, hogy ebben a társaságban mindenkinek fáziskésése van... És igen Raven, úgy néz ki még több Üressel találkozol. Nem kell aggódj amiatt, hogy itt az életed vége.
- Többet nem mondhatok. - titkolózott Shiro.
- Raven, Shiro szeret titkolózni, ahogy eddig megfigyeltem. - vonta meg a vállát Asuna. - Igen, egy Figyelő vagyok.
Hű, aztaa! Na nem mondod Asuna, még én sem tudtam! 
 - De éhes is... - húzogatta a szája szélét Asuna-san.
 - Bocsi srácok, nem vettem észre, hogy Asuna már bemutatott benneteket. Túl sokat beszéltek. - Nevetett fel lágyan Raven. Teljesen egyetértek veled Raven-san. Néha már lyukat beszélnek a hasamba... - Nem mintha én nem szeretek beszélgetni. - Hmm, Raven, tetszenek a gondolataid. Gyerünk, vedd rá Őket, hogy menjetek ki a Mezőre és verjétek le a Turistajátékosokat, na, légyszíí.
- Egy piknikhez mit szóltok? - fejezte be az előbbi félbehagyott mondatát Asuna.
- Nem ülünk be valahová enni? A közelben van egy Pizzéria. - Szólj csak nekik, Raven-san. - Aztán kimehetnénk a Mezőre. Mit szóltok? - Mosolygott rájuk kérdően, bár én láttam a mosolya mögött a feszültséget.
Igen Erina, ki akar Titeket ismerni, ahogy mindenki más megtenné ezt.
Eközben Shiro megfogta Raven kezét és arrébb vonult vele, majd húzogatni kezdte a karját, hogy mindenképpen figyeljen rá. - Akarsz egyet párbajozni? Egy Holt Párbajt.
- Óó, kicsilány. - nevetett fel Raven kedvesen, miközben leguggolt Shiro elé. - Mindenképp akarsz párbajozni, igaz?
- Igen! 
- Okéé, rendben van. De a Mezőn piknikezhetnénk egyet, mert farkaséhes vagyok! - Ugrált Asuna boldogan, teljesen elszárnyalva a saját világában. 
- Menjünk együnk egyet a Mezőn, mert Asuna már teljesen ki van az éhségtől... - vetett furcsa pillantást Raven a lány felé. - Aztán párbajozunk - kacsintott rá Shirora.
Tudjátok, van az a mondás, ahány száj, annyiféle marhaságot beszél. Vagy várj, nincs is ilyen?
- Akkor rendben van... - Raven mosolya még szélesebb lett, és előre hajolt, hogy összetudja kócolni Shiro frizuráját. - Hol legyen a Párbaj, kicsilány?
A világos hajú kislány a mutatóujját az utca közepe felé tartott.
- Szóval itt és most? - nevetett fel a lila hajú barátunk jóízűen.
- Hát nem volt érthető? - nevetett fel Erina, miszerint hallgatja a társalgást.
- De én nem engedhetem, hogy párbaj legyen. Mégis mit akartok vele eldönteni? Feleslegesen, kérlek ne tegyétek a szemem előtt! - Kezdett el kiáltozni Asuna a két arrább állónak, mert ezek szerint hallotta, hogy miről beszélgetnek.
- Igenis! - lelkesedett Shiro az ötletért, hogy kimennek a Mezőre. Addig legalább lesz alkalmad kitervelni a taktikédat, s kiszámítani Raven sebességét, ütéseit és szabályait, hát nem szuper, Shiro?
 - Jól van, gyertek, tudok egy röviddebb utat! - Indult el Asuna, majd kimutatott az általa említett út fele.
- Utána velem is párbajozol! - kiáltott fel Erina.
- Jó... - Mi ez az elégedetlen kép Shiro? Csak nem a 'francba'?
- Jól van, aki nyer az első fordulóban, az utána velem küzd meg! - nevetett fel Asuna. Végre van valami izgalmas ötleted Asuna-san!
- Amúgy benne vagyok Asuna! - bólintott Erina egyet a lány fele.
- Rendben van Asuna-chan! Mutasd az utat! - Mosolygott Raven, mintha tényleg akarná ezt. Én sem értem Raven, hogy miért akar veszíteni Shiro. Hisz köztudott, hogy kétszer szenvedtél eddig vereséget, de még mindig a Játékban vagy, bár a másik két tag már nem él. Részvétem. 
Már nem mondhatom, hogy én sosem vesztek, de most nem fogok! - lelkesedett magában Raven egy ördögi kacaj kíséretében, amit megpróbált visszafojtani.
- Oké... - egyezett bele Shiro halkan. Majd Erina sietősen közbe szólt: - Na menjünk már!
- Figyeljetek! - Kiáltott fel Asuna, majd egy piknik kosarat varázsolt elő a köpenye alól, eztán a karjára csapta és rájuk villantott egy ezer wattos vigyort. - Na, hogy tetszett?
- Áááá! - ugrott rá rögtön a kosárra Shiro. - Az enyéém!
- Wáó, ez elképesztő! - forgatta meg a szemét Erina. - Na de kaját is varázsolj bele!
- Nagyon menő volt - vigyorgott rá Raven. - Látom fejlesztetted a varázsképességeidet! - De még mindig nem annyira jó, mint te Raven-san, mi?
- Erina, ne siettess senkit, mert a végén idő előtt fog meghalni! - nevetett fel Asuna, mire Erina vissza nevetett rá. - Shiro, anyukád biztos elenged velünk? - Nézett a kosarából kilógó kislányra kíváncsian.
- Ö... Nem tudom! - nyújtotta ki a nyelvét mókásan az említett lány.
- Nem hinném. - válaszolt helyette Erina-chan. Erre Shiro kihívó szemeket meresztett rá.
- Már évekkel ezelőtt megbeszéltük,hogy ne szemtelenkedj velem, hiszen komoly dolgok is vannak a világon, nem minden a játék. - Válaszolta Asuna, egy játékban szerepelve... még nekem is nevetnem kellett a mondandóján.
Eközben Erina összehúzza a szemeit és azt villogtatja Shirora. - Hehh! Na gyere kicsilány!
- Raven-san, igen fejlesztettem, mert a fejlődés jó dolog! - mosolygott rá az említett lányra szerényen Asuna.
- Akarsz párbajozni? - húzta el az 'i-' betűt kislányosan, de kihívóan Shiro Erina-santól.
Mire Erina nevetve válaszolt: - Nem lenne szívem bántani téged... De jól jönne egy győzelem! - kacagott fel huncutan végül.
- De mit nyernétek a párbajjal, lányok? - kérdezte ijedten Asuna-san.
- Passz - válaszolták egyszerre a lányok.
- Egyetek csak nyugodtan. majd utána párbajozunk. - mosolygott rájuk Raven, - Megvárlak Titeket! Hála istennek, reggel már bezabáltam, szóval nem kell előttük  egyek... - gondolta magába Raven.
Mialatt társalogtak, Shiro elővette a felhasználói adatait, majd ráment a kihívásra és kiválasztotta Erinát. Erina kiropogtatja az ujjait, jelezvén, hogy előkészül. Shiro villant egy ördögi mosolyt: - kezdhetjük? - Csak nem sikerült gyors 5 perc alatt megfejtened Erina-san minden taktikáját? Azt mondod verhetetlen vagy, mi? Erina egy pillanat alatt a háta mögött termett. - Már elkezdtük! - Még sem ismerted ki eléggé, nem gondolod, Shiro? 
- Hékás! Milyen Párbaj legyen? Mágia, Ököl vagy Okosság harc? Esetleg... Kártya? - ugrott hátra Shiro. 
- Mm... Okosság. Nem sok olyan Párbajt vívtam. - Csak nem blöfföltél, Erina-san? Tutira te győzöl... Ha te mondod.
Szegényke, rossz választás volt. - gondolta magában Shiro.
- Akkor? - türelmetlenkedett Erina.
- Nos, kezdjük. Itt egy Matematikai egyenlet. -  random ki dobott egyet a gép. - Aki megoldja ezt helyesen, de gyorsabban, az nyer.
20 másodperc elteltével Erina boldogan kiálltja el magát: - Kész!
- Szóval... - firkál még egy picit  Shiro. - Pontos! Haha, kész is!
- Nos, akkor nézzük! - szólt ismét Shiro.
- Matekból erős vagyok... Ellenőriztem is. - vigyorgott Erina.
- Mennyi jött ki neked? - kíváncsiskodott Shiro.
- Az eredmény 34,791! - válaszolta Erina.
- Elszámoltad. - Igen Shiro, te tudtad, hogy nem méltó ellenfél... - Csak ezt az egyet ni! Ez nem 4, hanem 6. Haha, szerencséd van, hogy holtversenyt csináltam... Figyelj csak, számold ki újra!
- Lehetetlen! Hogy lenne az 6?! - hitetlenkedett Erina. - Számold ki Te újra!
- Ezt nézd! - vetett el egy pálcát Shiro, s minden számítást leírt. - Na, ezért 6.
- Boszorkány... - morgolódott Erina,
- Mindig is utáltam a matematikát. - sóhajtott fel unottan Asuna.
- Örültem a meccsnek. haha, na de együnk valamit! - csorgatta a nyálát Shiro.
- Újat!! Most én adom! - ellenkezett Erina.
- Nincsenek boszik, tudod jól. Csak erősen képzett Varázslók! - vigyorgott teli szájjal Asuna. - Na, mit szeretnél enni Shiro? Van nutellás-, szalámis-szendvics...
- Okééé... - válaszolta Shiro. - Várj Erina-san! Eszek valamit. Nutállasat kérek Asuna-chan! 
Asuna belenyúlt a kosárba, kotorászott egy picit benne, majd mikor megtalálta amit keresett odanyújtotta Shironak: - Fogyaszd egészséggel! Ez most nem kerül Párbajba neked. - mosolygott rá.
- Haha, köszii! - mosolygott vissza rá.
Nekem is kéne ennem valamit, hiszen mindjárt kilyukad a gyomrom... - morfondírozott magába Asuna-san, majd lenézett a korgó gyomrára. Eztán hevesen kivett egy jó nagy szendvicset a kosarából.
Shiro is gyorsan benyomta a szendvicsét, majd Erina felé fordult: - Mehet!
- Csak ügyeljetek egymásra! - anyáskodott Asuna-san védelmezően. Szeretsz az emberek felett uralkodni, mi? Mintha teljesen saját magad irányítanád őket, nem?
- Na lássuk! Egy fogadóban az egyik vendég azzal gyanúsította a szolgáját, hogy az ellopta az összes pénzét. A furfangos szolga ezt mondta: "Való igaz, hogy elloptam." Mikor megkérték a szolgát, mondja meg, mennyi pénze volt a gazdájának, a szolga így válaszolt: "Ha az ellopott összeghez 10 rubelt adunk, annyit kapunk, amennyi az én fizetésem, ha viszont 20 rubelt adunk az ellopott pénzhez, akkor a havi fizetésem kétszeresét kapjuk." Mennyi pénze volt a vendégnek, és mennyi volt a szolga havi fizetése? - szavalta a feladványt Erina. - Tudod-e a választ? Ha igen nyertél, ha nem, nem. - kacagott fel.- Hadd gondolkozzak egy picit! - kért egy kis időt Shiro.
- Rendben - egyezett bele Erina.
- Nos, azthiszem, hogyha 2(?+10) egyenlő ?+20, ebből a ? a lopott rubel. Ha 2? az ?, vagyis ? csakis 0 lehet, mivel enyenlőek. A vendégnek semmije sem volt tehát, s a szolgájának a fizetése 10 rubel volt. Ez az egyetlen megoldás. Szerinted? - kérdezett vissza Shiro. - Könnyű, nemrég tanultam ezt. Haha! - mosolyog kedvesen.
- Helyes, okos vagy! - mosolyog Erina, majd megborzolja Shiro haját. - Csak fel akartalak mérni.
- Tegnap pont ilyesmiket gyakoroltam. Memóriám azért van! Haha. - Na, nem is olyan rossz fej ez az Erina, mi Shiro?
- Tanulj csak! - mosolygott rá Erina.
- Ügyesek vagytok, látom senki se sérült meg. - mosolygott rájuk elismerően Asuna.
- Hehe! - elégedett mosolyt villantottak mind a ketten.
- Mi a nyeremény? - húzogatta a bal szemöldökét Asuna-chan.
- Amit akartok. - vágta rá Erina.
- Mind a ketten nyertetek, én nem dönthetek a helyetekben. - somolygott Asuna.
- Shiro? - fordult kérdően Erina az említett lány felé.
- Hmm... - gondolkodott Shiro. - Legyen 60.000 Yen.
- Szép kis summa mindkettőtöknek. De Shiro, nincs is annyi nálad, nemde? - vigyorgott rá Asuna.
- Az igazat megvallva...
- Gyerünk te lány, mondd el! - kiáltott fel Asuna-san, már egy kicsit mérgesen.
- Nincs. - nyögte ki.
- Öm... Legyen na! - mosolygott szélesen Erina. - Megérdemled! - Majd oda adta neki. - Nekem nem kell, hisz akkor oda se kéne adjam...
- Öö... - tátotta el a száját Shiro. - Köszii! Majd otthon odaadom a  tartalékom! 1305 Yen, elég lesz?
- Hagyd csak, majd kitalálok valami mást! - kacsintott rá Erina.
- Okos enged, szamár meg csak néz. Hmm, vagy nem? - Pillantott Asuna-san Raven felé, aki meditációba merülve, törökülésben a pokrócon üldögélt. - Szép elosztás.
- SZAMÁR SZENVED! - kiáltott fel Shiro hitetlenkedve.
- Tudom, tudom. Nem szeretnélek szenvedésnek kitenni. - nevetett fel Asuna.
- Ha-ha. - nevetett fel szarkasztikusan Shiro. - Na és, mikor ébred fel Raven?
- Ja igen... Ő is itt  van. - jutott eszébe Erinának.
- Nem vagyok biztos benne... Szerintem már csak pár perc és újra köztünk lesz, ha minden igaz...
Legalábbis én ezt olvastam egy jó meditációról. - vakargatta meg a fejét Asuna, miközben ezeken elmélkedett.
- Az szupeer! - lelkesedett Shiro.
- Egy nekem is ki kell próbálnom ezt! - fonta össze a karjait Erina, miközben Ravent bámulja.
- Egyszer kipróbáltam, fél napom rátelt, mert nem tudtam visszahozni magam. - vonta meg a vállát Asuna.
- Ugh... - szörnyülködött Erina-san együttérzően.
- Én egyszer próbáltam meg... Bár elég zavaros volt. - nézett a többiekre kínosan Shiro.
- Úgy olvastam a zavarodottság egy fő része, hiszen azon vagy Alfa-változatban, hogy ezt a zavarodottságot legyőzd és újra nyugodtság és erő vegye át a tested. - mesélte Asuna színpadiasan.
- De... Nem értem, hogy olyankor az "ember" - formált idézőjeleket a kezével Shiro. - mit lát. Én csak emlékeket láttam. És te, Asu-chan?
- Mondjuk én is csak azt láttam... - folyt bele a beszélgetésbe Erina.
- Én félelmet, ahogy kísért engem. - nézett le a bakancsára Asuna.
- Hogy nézett ki? Hasonlított Erinára? Nem lehetett valami szép látvány... - tartotta vissza magába a kacagást Shiro.
- Hogy te milyen bunkó vagy, Törpe!!
- Nem gondolod, hogy kiadom az információt, hogy mitől félek. - nevetett fel hitetlenül Asuna-san. - Azért, hogy a következő Párbajban majd ellenem használjátok? Na, kösz nem! - fonta össze a karját a mellkasán duzzogva. - Mellesleg nem, nem hasonlított Erinára. - vigyorodott el a lány.
- Még jó... pf. - vágott durcis arcot Erina.
- Egyetértek! - tartotta a tenyerét a barna hajú lány Erina felé.
Erina belecsap Asu tenyerébe, majd elereszt egy széles vigyort.
- Héé! Ezt nézzétek, akkor én lepacsizok Ravennel! - emeli fel az említett sötét hajú lány kezét, majd pacsiztatta magával. Köztudott, aki meditál, az mozdulatlan.
- Ez most poénos lesz. - vigyorgott körbe Asuna.
- SHIRO!! - kiáltott fel rémülten Erina. Mire Shiro kérdőn feléjük fordult. Na erre mindenki felnevetett.
- Meditáló embert nem szabad megzavarni. A meditáló emberek nem szeretik, ha egzavarják Őket meditáció közben.
- De hisz. Nem is... Zavartam meg. - engedte el hirtelen. - Ööö... Erina volt az!
- Shiro... mindenki tudja, hogy TE voltál... - vázolta az egyértelműt Erina.
- Úgy látszik nagyon messze van tőlünk. Szerintem biztonságban vagy. - röhögött fel Asuna.
- Hehehe... - nevetett fel komoran Shiro.- Ááá - ült fel hirtelen nagyot ásítva Raven, majd gyorsan a szája elé tartott a kezét. - Hihi! - kacagott fel, majd fel állt, hog megmozgassa az elgémberedett végtagjait. - Ugye tudjátok srácok, hogy aki meditál, az mindent hall és lát, csak az elméjét edzi? Hmm?- nézett rájuk komorságot tettetve.
- Remélem igen! - kiáltott fel izgatottan. - Mert ha nem, akkor most már igen.
- Jó reggelt, Raven! - nevetett fel Asuna.
- Ez de menő! - csillant fel Erina szeme.
- Hupsz! - sütötte le a szemét elpirulva Shiro.
- Ohayouu srácok! - nevetett rájuk Raven. - Majd egyszer Titeket is megtanítalak meditálni. Nagyon segít kitölteni a test- és a lélek közötti üres teret. - mosolygott rájuk mindentudóan.
- Ne, ne hidd magad istennek. - nevetett fel Shiro.
Raven hirtelen elkomorodott. - Nem hiszem én magam istennek! Sőt, nem hiszek én abban a titokzatosan őrült emberben, aki létre hozta ezt a világot... - sandított az ég felé szomorúan.
- Nost, én nem tudom mit hiszek róla... - mutatott nekik Shiro néhány titokzatos fényt a fekete, csillagokkal teli égen.
- Jól laktam! Ki párbajozik most? - tette fel a kérdést Asuna.
- Én Ravennel! - kiáltott fel Shiro. - Chh... de mér elfáradtam.
- Szerintetek ennek a folytonos öldöklésnek akkor tudunk véget vetni, ha ezt a titokzatos, magát istennek nevező embert kiirtjuk a Játékból? - Húzta fel harciasan a szemöldökét Raven, miközben a válaszukra várt.
- Na ne viccelj. Lehetetlen megtalálni Őt, ha létezik is! - válaszolta Shiro.
- Shiro... Mit szólnál egy baráti csatához? Egyikünk se veszít, hanem az Életpontjainkat emelkedik magasabb szintre. Nem is tudom, hogy hívják ezt a Párbaj-félét... Tudja valaki? - nézett a többiekre kérdően Raven.
- Képesség-Párbaj. Mintha valami ilyesmi lenne... - elmélkedett Shiro. - Amúgy, benne vagyok!
- Rendben van Shiro. Akkor kezdjünk neki! - rántottam elő a kardomat mosolyogva a hüvelyemből.
- De várjatok! - kiáltott fel Raven, mire mindenki ránézett, így Ő került a figyelem középpontjába. - Nézzétek... Én véget akarok vetni ennek, és ha segítetek, ha nem... Én meg találom ezt a titokzatos istent és végzek vele!
Igen! Együttes erővel sikerülni fog, legyőzzük azt az idióta istent és véget vetünk a játékának!
    Szablon wykonała Sasame Ka z Ministerstwo Szablonów
    CREDITS
    Art Texture1 Texture2